A DÍSZKERTÉSZETRŐL ÁLTALÁBAN
Kertek kialakítása
Növényekkel történő berendezése
Ápolás, kertfenntartás
A kert perzsa eredetű szó, a magyar nyelvben már jóval a honfoglalás előtt ismert volt. A dísznövénytermesztés és a kertépítés egymással szoros kapcsolatban levő, egymásra ható és egymást feltételező kertészeti tevékenységek.
A szép növényeket általában mindenki szereti, akinek jó vénája van hozzá, az
sikeresen tud bánni velük. Az is jó, ha tudunk néhány dolgot a növényekkel kapcsolatban,
hogy még ügyesebben tudjuk termeszteni őket, és legyenek sikerélményeink általuk.
Kertek csoportosítása:
- kialakításuk és a
- településen belül betöltött szerepük szerint.
Kialakítás szerint:
- mértani kertek,
- tájképi kertek.
A településen betöltött szerepük szerint:
- lakóterület kertjei,
- üdülőterület kertjei,
- iparterületek kertjei,
- intézmények kertjei,
- közlekedési terület kertjei,
- egyéb rendeltetésű terület kertjei:temetők,
botanikus kertek,
közparkok,
védőerdők.
A kertek, közparkok és védőerdők együttesen alkotják a település zöldfelületi rendszerét.
Kertészeti tevékenységnek nevezzük azt a foglalkozási ágazatot, amely a frissen és tartósítva fogyasztható növényi eredetű élelmiszerek termelésével, feldolgozásával, a díszítő értékű növények előállításával és virágkötészeti alkalmazásával, valamint parképítéssel és parkfenntartással foglalkozik.
Az éghajlati ismeretek jelentősége a termesztésben.
A lélegzéshez szükséges oxigén és az asszimilációhoz szükséges széndioxid nélkül
a növény nem tud megélni.
A légkör valószínű vastagsága mintegy 2.000 km.
Összetétele:
78 % N,
21 % O,
1 % nemes gázok. Ezek az alapanyagok.
Vendéganyagok a pára, amely maximum 4 %,
Széndioxid általában 0,3 % és egyéb apróbb szemcsék, gázok, elenyésző mértékben.
A légkör elemei :
- a napsugárzás,
- a levegő nedvesség tartalma,
- a levegő hőmérséklete, áramlása, nyomása.
Az idő, a légkör pillanatnyi állapotát mutatja.
Időjárásnak, az időváltozások folyamatát, hosszabb-rövidebb időszakok
légköri állapotát nevezzük.
Éghajlatnak nevezzük az időjárás rendszeres, évenként ismétlődő változását.
A meteorológiai megfigyelések célja kettős, részben ténymegállapítás, részben
előrejelzés.
Az időjárás és a mezőgazdaság kapcsolatait az agrometeorológia vizsgálja.
Egy kert kialakítása előtt rengeteg mindent figyelembe kell venni, elsősorban
a természeti adottságokat
Első és legfontosabb a talaj, amely a földkéreg legfelső, laza, termékeny
takarója.
Alkotórészei:
- élettelen anyagok, /ásványi anyagok, talajoldat, talajlevegő/
- élő alkotórészek /gerincesek, férgek, baktériumok, gombák/
- mikroorganizmusok /igen nagy szerepük van a talaj humusztartalmának kialakításában/ .
A rossz szerkezetű talajokban a víz nem mozog. Ilyenkor ún. mozdulatlan /pangó/
vízről beszélünk. A talajban felhalmozódnak a káros sók és a növények számára
kedvezőtlen feltételek keletkeznek. A növény gyökerének is szüksége van oxigénre,
ezért fontos a talaj levegőtartalma, de pl. a homoktalajokon ez túl sok is lehet,
45 %- ot is elérhet, ezért gyors lebomlást eredményez, gyakrabban kell trágyázni
emiatt a talajt.
Mindenki ismeri a humuszt, amely a talaj szerves anyagát képezi. Mind a nitrogén,
mind a humusz olyan anyagok, amelyek nélkül termelés nem lehetséges. Ezeket
az anyagokat a mikroorganizmusok kötik meg a talajban.
Fizikai talajosztályozás alapján:
- laza /homok talaj/
- középkötött /vályog talaj/
- kötött /agyag talaj/
A talaj kémhatása is igen fontos: lúgos, savas, vagy közömbös.
A növények általában a közömbös, vagy gyengén savas, ill. lúgos talajt kedvelik.
Minél kisebb a pH érték, a talaj annál savanyúbb. Általában 4,5 pH alatt a termesztett
növényeink nem élnek meg. 7 pH feletti értékek a lúgosság fokát jelzik. A 9
pH-s talajok már termesztésre nem alkalmasak.
A páratartalmat nehéz szabályozni, de ez is fontos. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy kertjükbe az első növények szeretnék ha Magnóliák, Rododendronok és egyéb, a nyírségi homokra, legfőképpen tűző napra nem való növények kerülnének. Ezért ezeket a növényeket más növények védelmébe kell ültetni. A nagy levelű növényeknek vékony a szövettartalma, nem tudja a vizet megfelelően tárolni, ezeket is, pl. Hosták, fák árnyékába, szórt fényre ültessük.
Fény és vízigény nyáron igen intenzív, azért mert a növények rengeteget párologtatnak.
Az intenzív öntözést azonban már nyár végén csökkenteni kell, hogy érjenek be
a vesszők, ne legyenek fagyérzékenyek. Selyemakácnál és más fagyérzékeny növénynél
a beérést elősegíthetjük, ha augusztus elején visszacsípjük a hajtásokat.
Termesztés szempontjából fontos a talaj hőmérséklete. A sötét színű talaj
hamarabb felmelegszik, tehát a magasabb humusztartalom fokozza a felmelegedést.
Magvetésnél, dugványok kiültetésénél ügyeljünk a talaj hőmérsékletére, mert
alacsony hőmérsékletű hideg talajban a gyökérképződés nem indul meg és a folyamatosan
párologtató örökzöld növény kiszárad, mivel nem tudja pótolni a nedvességet.
A téli hőingadozás miatt, amikor éjjel 4-5 , nappal 15-20 fok van, nem
ajánlatos az Alföldre pl. hamisciprusokat, Cupressusokat, Cédrusokat, selyemakácokat,
Gránátalmát stb. ültetni. Ha mégsem tudunk ellenállni a szépségüknek, akkor
nagyon körültekintően kell kiválasztani a helyüket.
Vásárlásnál előnyben kell részesíteni a hazai termesztett növényeket, éppen
edzettségük miatt. Óvakodjunk az etiolált /üvegházban nevelt és edzetés nélkül
forgalomba hozott/ növények vásárlásától. Ha mégis elcsábulunk, akkor nagyon
körültekintően kell eljárni a termesztésükkel.
A szél is fontos szerepet tölt be a növények életében. Egy kert kialakításakor
nem lehet figyelmen kívül hagyni az uralkodó szálirányt. Nem ajánlatos huzatos,
szeles helyre például rózsás akácot, selyemakácot, csüngő dísz-szilvát, spiráfűzet,
de még magas évelőket sem ültetni, mint pl. az íriszek, mert széltöréssel, ill.
virágszár dőléssel kell számolnunk.
A szélnek azért haszna is van, amit mindnyájan tudunk, ág erősítés, megakadályozza
a gombák elszaporodását, talaj menti fagyok kivédése, stb. , de nem igazán szeretjük
a viharos, szeles időt.
Miután körvonalaztuk az éghajlati, talajtani, trágyázási, öntözési és egyéb
ismereteket, kezdhetünk a kert tervezéséhez.
Első és legfontosabb számunkra egy méretarányos helyszínrajz, amit 1:100 arányban
kinagyítunk. Először feltüntetjük rajta a méretarányt, az északi irányt, /betájoljuk/,
a szilárd létesítményeket, lakást, melléképületeket, kutat, aknát, járdát stb.,
majd a meglevő fákat, egyéb növényzetet. Mi az amit meghagyunk és áthúzzuk,
amit ki akarunk szedni. Ezután következik a tereprendezés, majd a kitűzés és
az ültetési, telepítési terv.
Két fontos kerttípust különböztetünk meg:
mértani kertet
tájképi kertet.
Nagyon fontos a terület nagysága. Kis méretű kertbe természetesen a
kert méretének megfelelő növényeket válogassunk. Ne legyen zsúfolt a kert. Fontosak
a terepviszonyok
Nagyon remekül el tudjuk engedni a fantáziánkat ha a sík területhez viszonyítva
a domborzati viszonyok megváltoznak. Rézsűk, alacsony és magas térelválasztó
sövények, intim pihenőrészek /szalonnasütők, grillezők, pergolák, kialakítására
nyílik lehetőség, csak a térbeli elhelyezésükre kell nagyon ügyelni. Előnyösek
az íves sétáló utak, semmi sem mértanilag szabályos legyen a tájképi kertben.
Mindennek a természetbeni előforduláshoz kell hasonlítani. A kert legmélyebb
pontján - ha beillik a környezetbe, kis kerti tavat, madáritatót lehet kialakítani,
de a közelébe feltétlenül legyen díszfa, díszcserje, ahol megbújhatnak, ahol
nem igazán zavarja őket senki. Amint eléri a fa a megfelelő nagyságot, helyezzünk
ki fészkelő odúkat is számukra, hogy társaink maradjanak és énekükkel betöltsék
a kertet, szívünket.
Fontos, hogy mindig a célnak megfelelő növényeket válasszunk, tartózkodjunk a tájidegen növényektől, létesítményektől. Mit, mennyit, hova ültessünk? Árnyékolni akarunk-e, vagy a szomszéd felőli részt takarni? Mennyi időnk van a kert fenntartására? Tervezünk-e automata öntözőrendszert a kertbe, vagy kézzel, slaggal fogunk locsolni? Szeretjük-e vázában a virágokat, vagy inkább az alacsony talajtakarókat részesítjük előnyben? Közben nem hagyva figyelmen kívül a függőleges helyzetet sem. Pl. légvezeték alá csak törpe fát ültessünk, törzsre oltott babarózsa, vagy más cserje, esetleg nem túl magas törzsre oltott gömbfákat: pl. gömbeper, gömbszil, gömbjuhar, gömbakác, gömb szivarfa, gömb csepleszmeggy, stb. vagy szomorú /ún. csüngő koronájú/ fákat, mint pl. szomorú barkafűz, szomorú eper, szomorú akác, borsófa, szomorú díszcseresznye, díszalma, stb.
Növények elhelyezése: csak hasonló igényű növényeket ültessünk egy csoportba.
Ez alatt értem, hogy szárazságtűrő növény mellé ne kerüljenek vízigényesek,
vagy savanyú talajigényű növényt ne társítsunk mészkedvelővel, árnyéktűrő növény
mellé ne ültessünk fényigényeset. Ha különböző magasságú növényeket ültetünk,
mindig háttérbe kerüljenek a magas, előtérbe a fokozatosan csökkenő magasságú
növények.
Gondoljunk a szoliter növényekre is, ide azok a növények tartoznak, amelyek
önmagukban is igen magas díszítő értékűek, pl. nagyon divatos manapság a szabadföldi
hibiscus /mocsármályva/, amelynek virágátmérője elérheti a 30 cm-t. Nem tévesztendő
össze a mályvacserjével, bár ez utóbbi is lehet igen szép szoliter növény, vagy
sövénycserje, de metszéssel kialakíthatunk belőle kis gömb koronájú fát is,
sőt fiatal korában ha három különböző, de egymással jól harmonizáló színű cserjét
ültetünk egybe és szép egyenes vesszőket nevelünk, majd ezeket összefonjuk,
különleges törzsön három fajta virágzást érhetünk el .
Tervezéskor, növénytársításkor az összhatásra is kell gondolnunk, sokkal szebb egy megfelelő színharmóniában pompázó kertrészlet, mint egy válogatás nélküli szín kavalkád.
Nagyon fontos a pihenő részek kiválasztása. Lehetőleg olyan helyre tervezzük
a hintaágyat, vagy pihenőpadot, ahova árnyékadó lombos fát, vagy pergolát is
terveztünk. Lehetőleg a kert olyan részére kerüljön, ahonnan jól belátjuk akár
az egész kertet, vagy éppen a legmutatósabb, legfrekventáltabb részét. Az árnyékadó
pihenő részre legalább 2, vagy három fát ültessünk, legkevesebb 2-5 m. távolságra
egymástól, hogy majd akár egy függőágyat is ki tudjunk közéjük feszíteni. Aki
még nem próbálta ki a függőágyat, az nem tudja mit veszített. Pihenésre, meditálásra,
olvasásra, alvásra egyaránt kiváló. Ezt a csodás érzést csak fokozhatjuk a pihenőrész
közelébe ültetett illatos növényekkel. Ezek lehetnek kúszó növények, pl. loncok,
lila akác, tatár iszalag, amelyek némi intimitást is adnak egy bizonyos kertrésznek,
de lehetnek díszfák, pl. hárs, abból is a kislevelű hárs, amely virága kiváló
tea alapanyag. Nagyobb kertben feltétlenül kapjon helyet legalább egy bodzabokor.
Ez lehet akár a hagyományos útszéli bodza, de nem a gyalogbodza, aki igényesebb,
az már a nemes bodzák között is válogathat, a vörös levelűtől a sárga lombszínűn
keresztül egészen a tarka levelűig. Rendkívül sokhasznú,: a virága elsősorban
kellemes illatú, teának kiváló, hársfavirággal, borsmentával, citromfűvel keverve
finom és különleges.
Ne ültessünk tüskés növényeket a pihenőrész köré, de a gyermekek játszórészébe
sem. Ha kisgyermek van a családban, a homokozót lehetőleg a lakás azon részéhez
helyezzük közel, ahol a szülők, elsősorban az anyuka nappal a legtöbb időt tölti.
Ez általában a konyha. Gyermekintézmények területéről a mérgező növényekkel
együtt /pl. Tiszafa/ a tüskés növények ki is vannak tiltva: tűztövis, homoktövis,
olajfa, borbolyák, stb.
A homoktövist kiemelném, és ajánlanám minden kertbe háttérnövénynek,
ugyanis bogyója C-vitamin tartalma tízszerese a citromnak.
Kutatások bebizonyították, hogy olaja alkalmas az allergiás panaszok megszüntetésére.
Magyarországon becsült adatok szerint több mint 3 millióan szenvednek az allergiától,
az Unióban pedig mintegy 60 millióan. Törökbálint a székhelye a cégnek, amely
több országba exportál, hazai gyógyszertárakba szállít homoktövisből készült
gyógyszereket. Előnye még hogy szárazságtűrő növény, hátránya, hogy a termése
szinte kimondottan kézi munkaigényes. Kicsik a termések, nehezen megfoghatók,
ágtüskék között kell dolgozni a szedésnél. Hektáronként mintegy 300.000.- Ft
haszon érhető el a termesztésével, de 10-20 embernek adhat idénymunkát egy ha
terület. A homoktövist az ősi Kínában értékesebb gyógynövénynek tartották, mint
a ginsenget. Úgy vélekedtek róla, hogy a gyógyító növények királynője. Több
mint ezer éve a tibeti orvosok nagyon sokféle betegség kezelésére használják.
A gyümölcsből elsősorban immunjavító, vérnyomáscsökkentő készítmények állíthatók
elő. Száznál több biológiailag aktív komponense különösen eredményes a gyógyászatban.
Olaja rendkívül hasznos égési sérülések gyógyítására, nehezen gyógyuló sebek
kezelésére. Hatásos a röntgen és a radioaktív sugárzás által okozott károsodások
ellen is. Mint említettem, sok C vitamint, kimagasló mennyiségű karotint, flavonoidokat,
és természetes koncentrációjú B 12 vitamint tartalmaz.
Daganat elleni hatása bizonyított az Erlich daganat, a Heren-féle rák, a szarkoma, a hepatoma PC-1, hepatoma MIC 3 HA, a torok és nyelőcsőrák esetében. Igen hatásos a máj betegségei ellen, a vírusos májgyulladás, májcirrozis esetén, illetve a máj elzsírosodásának megelőzésekor.
Ha a családban bárki virágpor allergiás, ne ültessünk irritáló növényeket!
Miután szépen berendeztük a kertünket, nagyon sok gondot kell fordítanunk a gondozásra. Ezt nevezzük parkfenntartásnak. Öntözés és öntözés között óriási különbség van. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy nem megfelelően öntöznek. Pl. előfordul, hogy egy pázsitot rendszeresen öntözünk, és mégis kiszárad a pázsitba ültetett díszfa. Azért, mert a pázsitnak elég ha 4-5 cm. mélyen megáztatjuk a talaját, a fát viszont ki kell tányéroznunk, minden fának, örökzöldnek annyi kell legyen az élettere, amennyi a lobkoronája. Tehát ha a lombkorona átmérője 2 m, akkor ilyen legyen a tányér is alatta, egyszeri locsoláskor pedig akár 80-100 liter vizet is adjunk a fának, természetesen nagyságtól függően. De itt már elronthatjuk az ültetésnél a növény megmaradási esélyét azzal, ha nem megfelelő nagyságú ültető gödröt ástunk, és az ültető gödröt nem engedtük tele ültetés előtt legalább háromszor vízzel. Ez különösen érvényes száraz időben és homokos talajon.
Nagyon fontos a megfelelő metszés. Egy ősszel elültetett szabadgyökerű fát tavasszal, rügypattanás előtt 2-3 szemre vissza kell metszeni. Ügyelnünk kell a sajátos koronaforma kialakítására. Mivel díszfáról van szó, ne ragaszkodjunk feltétlenül a gyümölcsfához hasonló metszésre. Bármilyen korona kialakítható bizonyos díszfaféléken. Sőt csak bíztatni tudok mindenkit, metssze az örökzöldeket is, mert pl. a rakétatuja, a spiráltuja, a keleti tuják, eltespednek, hamar elöregszenek, veszítenek a díszítő értékükből ha magukra hagyjuk őket. Metszéssel viszont igen különleges fáink, örökzöldjeink lesznek.
Cserjéknél törekedjünk arra, hogy még fiatalon csípjük ki a hajtásvéget, ezzel
arra késztetve a növényt, hogy a levélhónaljakban újabb ágakat neveljenek, bokrosabbak
lesznek, több virággal és hosszabb virágzási idővel hálálják meg a gondoskodásunkat.
Néhány cserjénél:
jázmin, gyöngyvirágcserje, rózsalonc, ajánlatos az idős, 3-4 éves ágakat tőből
kivárni, vagy éppen az előző évi elvirágzott ágakat még a virágzást követően.
Más cserjéket érdemes rövidre metszeni: pl. spíraeákat, aranyvesszőket, boroszlánokat,
cserjés pimpókat, törpe orgonát, egyszerűen megkúrtitjuk a gazdagabb virágzás
érdekében
Szót kell ejtenünk még a növényvédelemről is. Nagyon sokan kedvelik
a rózsákat, de tudni kell munkaigényesek, pl. a futórózsák. Minden elvirágzás
után /az évente egyszer virágzóknál ki kell metszeni az összes elvirágzott ágat
és helyettük néhány az évi hajtást kell felkötözni és tovább nevelni. Hamar
megtámadja a lisztharmat és levéltetű. Lisztharmat ellen kén tartalmú szerek
alkalmasak, levéltetű ellen rovarölő szerek valamelyike, pl. Pirimor.
Sokan kedvelik a floxokat, asztereket. Mindkét növénycsoportot májustól lisztharmat
elleni szerrel kell permetezni legalább 2-3 hetente. A loncokat, labdarózsákat
margarettákat, díszalmákat imádja a levéltetű. Eperfa féléket, diót, mogyorót
és a díszfákat az amerikai
fehér szövőlepke. Szelídgesztenyét a májusi cserebogár és még sorolhatnám.
A növényvédelemmel külön fejezetben foglalkozunk.
Nyírszőlős, 2024.
Hajzer Judit
A virágok szerepe életünkben
/Engedjétek meg hogy tegező viszonyban írjak, így közvetlenebb a kapcsolat
közöttünk./
Ha nagyon röviden akarnék fogalmazni, akkor azt mondanám, a virágok végigkísérik
életünket születésünktől a halálunkig. De én egy kicsit bővebben szeretnék beszélni
ezekről a csodálatos természeti alkotásokról.
Virágok között élni, tőlük naponta feltöltődni, róluk beszélni, a legcsodálatosabb dolog a világon. A testi-lelki eredetű betegségek gyógyításában nélkülözhetetlenek és most nem a pirula formájában alkalmazott virágból készült gyógyító szerekre gondolok, hanem a velük való együttélés lélekre gyakorolt hatására.
Sajnos gyakran előfordul, hogy érzéketlenül megyünk el csodálatosan pompázó
virágok mellett. Gyakran még a legcsábítóbban pompázó virágoskert látványa is
alig érint meg bennünket. Pedig micsoda pompával, ragyogással, álomszerű szépséggel
ajándékozta meg Isten a virágokat. Megérezték ezt a szentek, elragadtatással
énekelték meg a költők.
Tóth Árpád a Prológban ezt írja
…"gondoljátok, hogy kinn a mezőn jártok,
hol a tavasz szelíd fuvallva leng,
s himbál felétek száz harangvirágot,
s a harangvirágok kis csengője cseng.
Zene, mely már nem is szólt testi fülnek,
Oly selymes-halkan, oly remegve kél.
Szerény, leheletfinom kicsi himnusz,
Csak a lélek hallja, csak a szívnek zenél."
Sokan, a színpompás szépségek láttán elragadtatva kérdezték, honnan ez a sok gyönyörűség? -amelyre nem lehet elfogadni magyarázatként a véletlent. Keresték a megnyugtató választ, amely Mécs László Tavaszi zsoltárában meg is érkezett.
"Valaki fehérbe, pirosba, sárgába öltöztette a fákat. Valaki felcicomázta
a tüskebokrokat is, hogy évenként egyszer ők is szépek legyenek. Valakinek gondja
van, hogy zöldüljenek a vetések, legyen csalán és gyöngyvirág, mézfű és bürök,
és mindenek öltözzenek ünneplőbe."
A virágok figyelmünket Istenre irányítják, akinek gondja volt arra is, hogy ne csak szürke egyhangúság vegyen körül bennünket, hanem örüljük a Teremtő gondoskodásának, aki nem csak kenyeret biztosít az embereknek, hanem megteremtette a búzavirágot, a pipacsot, búfelejtőnek a pásztortáskát, de ugyanakkor pompáztatta a sok szenny és romlottság mellé a liliomot is, de sorolhatnánk mi minden mást még. E csodálatos bőlelkűséggel felruházott sok szép virág egyike sincs tisztában talán páratlan ragyogásával. Megköszönjük-e naponta a csodás kegyelmi ajándékokat?- hiszen mi tudatában vagyunk mindannak a csodás ajándéknak, amit naponta kapunk. Ha valóban magunkba tudnánk szívni azt a kegyelmi áradatot, mennyire csillogna a világ és embertársaink iránti szeretetünk. Mennyi szín és fény árnyalatban szépülne meg az emberek egymás közti kapcsolata. Talán el tudnánk jutni a lélek kivirágoztatásához.
Engedjétek meg nekem, hogy egy kicsit felfokozott érzelmi hangulatban beszéljek
a virágokról, hisz aki pl. most látja az íriszek csodálatos színkavalkádját,
meg tud érteni. És az is ki fog derülni, hogy a virágoknak milyen kapcsolatépítő
szerepük is van. Mindig felemelő számomra, ha olyan
látogatók térnek be hozzám, akik pl. közel a 90-hez, járókerettel jönnek el
és sétálják körbe a kertet. Van aki Anyák napi ajándékként kérte hogy a gyerekei
olyan helyre vigyék ahol rengeteg virágot láthat. És jönnek: Taktaharkányból,
Gyomaendrődről, Gyálról, hogy ne is soroljam. Igen nagy élményt jelentenek számomra
a személyes találkozások, beszélgetések, virágélmények kicserélése. És máris
a virágok kapcsolatépítő szerepénél vagyunk.
A mai kertben minden az embert kell szolgálja. Szép volt a virág a mi drága
nagyszüleink kertjében is, sőt nosztalgiával keressük a régi parasztkertek hagyományos
növényvilágát. De ha meghatározott ésszerűségi és célszerűségi szabályok szerint
sikerül elrendeznünk virágainkat, akkor a legszebb természeti alkotásokat hozzuk
létre a legegyszerűbb formában. A kert ne legyen túldíszített. A népművészetben
is azok a használati tárgyak a legszebb alkotások, amelyeket a legegyszerűbb
formában az ősi néplélekből fakadó ihlettel alkottak. A kertben a hamisítatlan
természetet keressük. Vigyáznunk kell az arányokra. Ott, ahol a házigazda szenvedélye
a virágok babusgatása, a virágos felületek részaránya elérheti az összterület
nagyságának a 20 %-át. Ezt a legnehezebb betartani, mert az ember nem tud ellenállni
az újdonságoknak.
Higgyétek el, minden embernek kell legyen valami értelmes hobbija. Nem tudok
szebb hobbit elképzelni, mint a virágok gyűjtése, és ez is egy újabb szerep,
amit a betöltenek életünkben.
Tudjuk, az ékszert csak ünnepi, tiszta, rendes ruhához illik felvenni. A virágot is csak olyan környezetben szabad elhelyezni, ahol az ápoltság biztosítható. A virág ékszer, a kert ékessége, ebből következően, az ékszerhez hasonlóan kell bánni velük. Akiket megihletnek a virágok, azok mindenben a szépséget látják, az örök nyugalmat. Aki megfosztja magát a virágok szépségétől, az elszakad mindattól, ami maga az örök csoda, ami megható, megindító, mély nyugalom és elégedettség érzés.
Ne szokjunk le a virágok ajándékba adásáról. Virágot vihetünk minden alkalomra.
Mikor beteg volt a lányom, egyik nap virágot vittem neki a kórházba, másik nap
levelet, amit csak akkor adtam oda, amikor eljöttem és azt mondta: mindkettőnek
óriási szerepe volt a gyógyulásában. Nem lehet elmondani, mennyire várta azt
a kis parányi csokrot, amit minden alkalommal gondosan összeállítottam számára.
Mindig mosolyogva vette át és vitte megmutatni a szobatársainak.
Hallgattam egy rádió műsort, ahol egy orvos beszámolt arról, milyen szerepe van a virágoknak a gyógyításban. A kórtermekből valamikor kitiltották a virágokat. Egy orvos ebbe nem nyugodott bele és vakbél műtétre váró, azon átesett betegek viselkedését vizsgálta oly módon, hogy két kórterembe fektette a betegeket, és ki-ki választása szerint ment be. Az egyik kórterembe lehetett virágot vinni, a másikba nem. Amelyikben volt virág, ott mosolygósabbak voltak a betegek és egy nappal előbb hazamehettek mint a másik szobából.
És legvégül beszéljenek az általatok elkészített alkotások magukért. Megköszönöm kedves Mindnyájatok közreműködését és bátran állapítom meg, hogy az első rendezvényünkhöz viszonyítva lényeges a változás, a fejlődés, és ez igen örvendetes. Használjátok ki a bennetek rejlő képességeket, kreativitás érzéketeket és ne csak úgy összefogva tegyétek a vázába a kertben leszedett virágokat, hanem komponáljatok csokrot, virágtálat, kosarat, vagy bármilyen alkotást belőle, ami a ti saját munkátok, aminek mindnyájan örülni tudtok.